Egy vonaton alszol
"Épp a minap olvastam egy mondatot Jean- Paul Sartre-tól. Azt mondja, az élet olyan, mint egy gyermek, aki alszik egy vonaton, és felébreszti a kalauz, mert ellenőrizni akarja a jegyét, de a gyermeknek nincs jegye, és pénze sincs rá, hogy vegyen."
A gyermek egyáltalán nincs tudatában annak sem, hogy hová megy, mi az úti célja, és miért van a vonaton. És végül, de nem utolsó sorban, nem is tud rájönni a válaszokra, mert egyáltalán nem ő döntött úgy, hogy felszáll a vonatra. Miért van ott?
Ez a szituáció egyre – egyre megszokottabbá válik, a modern elme számára, mert gyökértelenek vagyunk, és hiányzik az értelem. Azt érzed: „Miért? Hova tartok?” Nem tudod, hová tartasz, és nem tudod, miért vagy a vonaton. Nincs jegyed, és nincs pénzed sem rá, hogy vegyél, és mégsem tudsz leszállni róla. Minden káosznak tűnik, őrjítőnek
Azért történt mindez, mert elveszítettük a szeretetbe mélyedő gyökereinket. Az emberek szeretettelen életet élnek. csak vonszolják magukat valahogyan előre. Akkor hát mit tehetünk?
Tudom, hogy egy nap mindenki úgy érzi magát, mint az a gyermek a vonaton. Az élet mégsem lesz kudarc, mert ezen a nagy vonaton emberek milliói utaznak mély álomban, de mindig van valaki, aki ébren van. A gyermek kereshet és találhat valakit, aki nem alszik, és nem horkol, valakit, aki tudatosan szállt fel a vonatra, valakit, aki tudja, hová megy a vonat. Annak az embernek a közelségében a gyermek is megtanulja, hogyan válhat egyre tudatosabbá.
Forrás: OSHO Mindennapra
Meditáció csak neked!
(Személyre szabott, születési horoszkóp alapján készülő gyógyulást segítő meditáció)