OSHO gondolatok mindennapra 2016. február 8.

Elektromos elme "Az elme szüntelenül váltakozik negatívról pozitívra, pozitívról negatívra. Ez a kér pólus épp olyan alapvető számára, mint a negatív és a pozitív pólus az elektromosságban. Egy pólussal nem létezhet az elektromosság – és az elme sem." Mélyen belül az elme elektromos, mint például a számítógép, amely ezért tudja elvégezni munkáját – és olykor jobban dolgozik, mint az emberi elme. Az elme csupán egy bioszámítógép.. Megvan benne a két polaritás, és állandó mozgásban van. Tehát a probléma nem az, hogy olykor varázslatos pillanatokat élsz meg, máskor meg sötét időszakokat. A sötét pillanatok sötétsége arányos a csodálatos pillanatok varázslatosságával. Ha eléred a legmagasabb csúcsot a pozitívumban, akkor megérinted a legalsót is a negatívumban. Minél magasabbra jut a pozitív, annál mélyebbre süllyed a negatív. Vagyis minél magasabbra jutsz, annál nagyobb mélységekbe kell azután leereszkedned. Ezt kell megértened: ha azon igyekszel, hogy ne süllyedj le az alsó lépcsőfokokig, akkor a magasabb csúcsok is eltűnnek. Akkor sík földön haladsz. Ezt sok- sok embernek sikerül elérnie, fél a mélységtől, ezért elszalasztja a csúcsokat. Vállalni kell a kockázatot. Fizetned kell a csúcsokért, és az árat a mélységgel, az „alsó pillanataiddal” kell megfizetned. De megéri. Már egyetlen pillanat a csúcson, egyetlen varázslatos pillanat megért egy egész életet a legsötétebb mélységekben. Ha képes vagy egyetlen pillanatra megérinteni a mennyországot, készen állsz arra, hogy megéld az egész örökkévalóságot a pokolban. És ez mindig arányban van egymással, fele- fele, ide is, oda is. Forrás: OSHO Mindennapra