OSHO gondolatok mindennapra 2016. szeptember 11.

Isten dala „Mindannyian ugyanannak az énekesnek a különböző dalai, ugyanannak a táncosnak a különböző mozdulatai vagyunk.” Minden létező Isten egy dala: egyedi, egyéni, összehasonlíthatatlan, megismételhetetlen, mégis ugyanabból a forrásból származik. Minden dalnak saját íze van, saját szépsége, saját zenéje, saját dallama, de az énekes ugyanaz. Mindannyian ugyanannak az énekesnek a különböző dalai, ugyanannak a táncosnak a különböző mozdulatai vagyunk. Ennek a megérzése a meditáció. Akkor eltűnnek a konfliktusok, lehetetlenné válik a féltékenység, az erőszak elképzelhetetlen, mert nincs senki más, csupán a mi tükröződéseink mindenütt a világon. Ha ugyanahhoz a forráshoz tartozunk, akárcsak az óceán minden hulláma, akkor mi értelme a konfliktusoknak, versengésnek, a felsőbbrendűség és alacsonyabb rendűség érzésének, és az egész ostobaságnak? Senki sem felsőbbrendű és senki sem alacsonyabb rendű, mindenki egyszerűen önmaga. És mindenki olyan egyedi, hogy még soha egyetlen ember sem volt olyan, mint te, és lehetetlen, hogy mégegyszer olyan ember szülessen, amilyen te vagy. Tulajdonképpen te magad sem vagy ugyanaz két egymást követő pillanatban sem. Tegnap egy más ember voltál, ma is valaki más vagy. Holnap pedig? Ki tudja… Minden létező állandó mozgás, szüntelen változás egy áramló folyó. Hérakleitosz azt mondja, nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. Én pedig azt mondom, egyszer sem léphetsz ugyanabba a folyóba, mert a folyó szüntelenül áramlik. És a folyó jelképezi az életet. Forrás: OSHO Mindennapra Meditáció személyre szabottan csak neked!