Symbolon kártya – A Grál kérdése

grálA GRÁL KÉRDÉSE (Jelölés: Vízöntő/Halak, Uránusz/Neptunusz)
Összegzés: az üdvözülés keresése, örök keresés, elveszett tudás, objektív tudattalan, az archetípus mélységei, eredendő ok, isten keresése

A kártya értelmezése
Íme itt az „emlékezet-játék” utolsó kártyája. Ez az egyetlen, melyen nem szerepel személy. A kártya tehát itt nem egy belső szerepszemélyiségre akar utalni, akit fel kell fedeznünk (a keresés itt felesleges is lenne), hanem azt akarja hangsúlyozni, hogy mindenekelőtt mi is az, ami az emlékezés tevékenységében a legfontosabb: maga a kérdés!
Miután Parszifál a Grál keresése után – sok kalanddal a háta mögött – végre felteszi a megoldást hozó kérdést: „Bátyám, mi bajod?”, nemcsak filozófiai értelemben vett mély értelmű választ kap, hanem már maga a helyes kérdés megtalálása a Grál királyává teszi Nem a válasz az, ami gyógyít, hanem egyedül a kérdés!
Így van ez az emlékezéssel kapcsolatban is. Mindannyian mélyen félreértelmezzük ezt a képet, mintha emlékeznünk kellene a helyes válaszra, tehát mintha meg kellene találnunk valaminek az okát. De valójában csak a helyes kérdésért kell megküzdenünk. Az emlékezet csak a kérdésfeltevés segítője, és nem a célja. Minél több kérdést teszünk fel, annál jelentéktelenebbekké válna a válaszok. Természetesen szükségünk van válaszokra is, és mindig újra és újra kapunk is számosat. De minden új válasz, minden új emlékezés után, amely természetesen mindig csak a mára érvényes, hamarosan újra felbukkannak a továbbvezető kérdések. És újból meg kell küzdenünk azért, hogy új emlékeket szerezzünk utunk során, amelyek valójában csak kérdéseink segítői. Mint a költő is mondja: „Az, ki örökkön küzdve fárad, megérdemli a megváltást.”
Amíg azon reménykedünk, hogy válaszokat találjunk, addig egónk célja a Grál királyává válni. De ennek a királyságnak a sorsa nem csatában dől el, hanem – mint minden igaz királyság – öröklődik. Hogy ki az, aki által öröklődik? A két belső szerepszemélyiség által, akik szavakban vagy papíron már nem megjeleníthetőek. Itt valóban érvényt szerez magának a parancs: Ne csinálj magadnak faragott képet! Itt a szubjektivitás hallgatásra kényszerül, és meg kell hajolnia a magasabb hatalom előtt, ahová emberi eszközökkel nem jutunk el soha. Ezt a területet pszichológiai fogalommal az objektív tudattalan névvel illethetnénk (a szubjektív tudattalannal szemben, amelyből különböző neurózisaink táplálkoznak), mely az archetípus legmélyét jelenti. Aki itt felkészületlenül túl mélyre hatol, az menthetetlenül megőrül. Az eredendő, ős-ok, a kezdetek kezdetének szakadékába kerül, és ezekkel az erőkkel sem játszadozni nem lehet, sem uralni őket. Egyesek, mint Nietzsche, eljutottak egészen idáig, és soha többet nem voltak képesek visszatérni onnan. A „morbus sacer”, a szent betegség ez, amit az istenek küldtek, és gyógyítása szintén csakis az ő feladatuk.
Hogyan tud részt venni vajon az ember ebben a gyógyítási folyamatban? Ennek szükségszerű feltétele (legalábbis így sejtjük) az, hogy elhisszük ennek a magasabb hatalomnak a létét. Az elégséges feltétele pedig a további kérdésfeltevés.

A kártya értelmezése
A kártyán egy templomablak látható, melynek közepében egy ragyogó kehely látszik. Az ablak sok száz részből áll, melyeket egy bizonyos mintának megfelelően raktak össze. Egy asszony, aki megsokszorozódott személyiségzavarban szenvedett (MPD), mondta egyszer: olyan ez a betegség, mint egy kirakós játék, amit össze kell raknod, hogy kijöjjön a minta, de a képet ábrázoló eredetit elvesztetted. A kérdezés arra szolgál, hogy a templomablak egyes részeit helyes sorrendben újra össze tudd rakni. De soha nem tudod, hogy milyen lesz a kép, csak ha már sikerült kirakni.

A kártya jelentése a kirakási rendszerben

a) (egyedüli vagy első kártyaként): A probléma
Nem a megfelelő kérdést hajszolod és ezért gyakran orra buksz. A szubjektivitás színpompás fényébe nézel, a kérdezés által egészen meghatározott – és kellemes – választ akarsz kierőszakolni. Így csakis félrevezetheted magad, mivel kérdéseddel magadat vezeted orrodnál fogva. Tisztázd magadban, hogy olyan kérdést kell találnod, amelyik már nem téged helyez középpontba. Az, hogy orra buktál, csakis ezért volt szükséges.

b) (következő kártyaként): Út a problémán keresztül
Utadon át kell állítanod a fények erősségét. Nem a szubjektivitás a problémád, hanem az objektivitás, vagyis végső soron a Paradicsomból való kiűzetés. Vedd a bátorságot magadnak, és ne is akarj válaszolni többé a kérdésre, csak tedd fel még intenzívebben. Ez majd mindig segít talpra állnod, ha orra buksz.

c) (utolsó kártyaként): Eredmény
Tudod, hogy olyan helyre érkeztél, ahol már nincsenek válaszok, és ahol ellazulhatsz. Fentről vezetnek: bízol az (objektív) magasabb hatalmakban, és újra megtanulod (egyéves gyermekként már megtanultad), hogy néha el is kell esni, ha meg akarsz tanulni járni.

Forrás: Peter Orban – Thea Weller – Ingrid Zinnel: Symbolon
Symbolon kártya tanfolyam itt!

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is!

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.